Éjjel 10:45 körül. Haladok az állomás felé. Az utak lényegében üresek, egy-egy autós, járókelő kószál. Szokás szerint, piros a lámpa, de már majdnem zöld, hiszen a keresztirányú forgalom már áll, átkelek a zebrán. (Abunai! - súgnak össze ilyenkor a helyiek az ember háta mögött. Azaz veszélyes! Még akkor is, ha közel-s-távol egyetlen autó sincs...) Alig teszem meg a következő húsz métert, mikor előttem terem egy keikan, azaz rendőr. Mosolyogva közli, hogy legyek szíves a piros lámpánál nem áthaladni ezentúl. Jó. A mosolyt viszonozva, magyarázkodom. Aztán hirtelen előkerül egy másik szervi képviselő is és valamit nagyon magyaráznak. Közben természetesen már a gaikokujin touroku (idegen regisztrációs) kártyámon rágódnak. Beszélek-e japánul? - kérdezik. Hát, sukoshi (keveset). Igen gyengécske angolba csapnak át, a mosoly odafagyott az arcukra. Valami konferenciáról kezdenek regélni. Közben feltűnik az egyik kollégiumi tutor, Gülmira éppen hazafelé tart. Segítségemre siet, vajon mibe keveredhetett..?! - gondolhatja...Már az ő káryáját is kitanulták közben, én vagyok olyan kedves, felajánlom leírom a nevem katakana-val a gyűrött iskolai füzetkébe, amibe felróják az adatainkat. Közben Gülmira, tréfásra véve a hangnemet, felveti a kérdést: vajon igazi rendőröknek tetszik-e lenni? .... khmmmm.... Erre persze még nagyobb a mosoly, egyikük elő is rántja az igazolványát - ami persze ezzel az erővel hamis is lehet. Tovább regélnek arról a bizonyos nyolc ország találkozóról - ezen pillanatig fogalmam sincs miről van szó -, és hát ugye ilyenkor minden gaijin gyanús, és különben is miért flangálunk mi ilyen későn egyedül az utcán és mit csinálunk és hol lakunk és mióta és miért és különben is... Abunai! (Veszélyes!) Forrónadrágomban, egy szál kulcscsomóval és egy pénztárcával a kezemben vélhetőleg top assassin-nek (bérgyilkos) nézhetek ki, legalábbis vérprofinak! De minimum 008-as...
Aztán már hazafelé azon tűnődöm, mi történt volna, ha...
a) ezek valóban nem igazi rendőrök
> most, hogy megvan a nevem (amit még talán ki is tudnak olvasni, hála nekem, hiszen leírtam), a címem (ami egyébként szerencsére már csak két hétig él) és a születési adataim, akár jól meg is tréfálhatnak
b) véletlenül nincs nálam a gaikokujin touroku
> (az algoritmus itt újból elágazik)
>> autós rendőri kíséretet kapok a kollégiumig, ahol vélhetően lehetőséget kapok az okmány bemutatására
>> megadhatom a professzorom telefonszámát és talán ő igazol, hiszen ő felel értem itteni tartózkodásom alatt (nyilván örülne egy ilyen telefonhívásnak)
>> helyben megbírságolnak és választhatok a ¥10.000 azonnali megfizetése és tíz év börtön között - és ez most nem vicc, a kollégiumban az internet illegális tevékenységekre való használata esetén (értsd: peer-to-peer fájlletöltés) a lehetséges kiszabott büntetés ezen két lehetőségre van korlátozva (ti melyiket választanátok...?) :D
>> megbilincselnek, betuszkolnak az autóba és bevisznek a legközelebbi örsre, ahol azonnal cellába vetnek egy éjszakára minimum és itt lehetőséget kapok az előbbi két pontban már felvázolt eshetőségek közül valamelyikre...
...
Mindent egybevetve, Japánban az élet nemhiába abunai!
Andrásnak köszönhetően megtudtam, mi ez a hihetetlen fontos konferencia, amiért engem a japán szerv igazoltatott. Röhögni fogtok... Csak mert én sem bírom abbahagyni a fetrengést...
"Tovább regélnek arról a bizonyos nyolc ország találkozóról - ezen pillanatig fogalmam sincs miről van szó -"
VálaszTörlésErről:Japánba látogatnak a magyar radikálisok http://mandiner.hu/cikk/20100812_japanba_latogatnak_a_magyar_radikalisok
"különben is miért flangálunk mi ilyen későn egyedül az utcán és mit csinálunk és hol lakunk és mióta és miért és különben is.."
VálaszTörlésValamelyik este egy koreai haverommal bicikliztünk, és egy általunk kevésbé ismert útszakaszra keveredtünk. Gondoltuk, megkérdezünk valakit, hogy mégis mi merre van. Leintettünk egy robogóst, aki mint kiderült, rendőr volt. Egyből jött ő is a fenti kérdésekkel, a biciklit nem loptuk-e stb. Aztán amikor közöltük vele, hogy melyik egyetemre járunk, hirtelen átváltott bocsánatkérős üzemmódba és biztonságos biciklizést kívánt a továbbiakban :)
Ezért jó menő egyetemre járni :)
@1 > hahahaaa :D vajon mellik ez a magyar szelsojobboldali part.. ?!
VálaszTörlés@2 > naja, nalunk is szoba jott, hogy vegulis a Tokodai-ra jarunk, de ezesetben nem nagyon hatotta meg oket... :( nem ugy az ingatlankozvetitos csaladot, akik mikor ezt megtudtak es hogy raadasul a japan kormany finansziroz bennunket, nos hat azota a tenyerukon hordoznak :)
épp az ilyen gondokat elkerülendő út közben nem az autókat vagy a hátam mögött settenkedő 008asokat figyelem, hanem hogy van-e rendőr a közelben. szerencsére általában nincs.
VálaszTörlés[vajon mellik ez a magyar szelsojobboldali part.. ?!]
VálaszTörlésJóbbbik
csak az a vicces, hogy az illető japán szervezet általnagyra tartott Misima Jukio meleg volt (三島由紀夫), másrészt a honlapjuk szerint ők tisztelik a világ népeit ...世界各民族の尊重、
@Vale: :D
VálaszTörlésTőlem még a vallásomat is megkérdezte az egyik rendőr, illetve először azzal indított, hogy nem vagyok-e muzulmán. Tisztáztuk, hogy Magyarország merre is van Európában, és megbeszéltük, hogy az EU tagja, ahol keresztény országok vannak. De legalább emlékezett rá, mert 3 nappal később ismét igazoltatott, és mikor ezt szóvá is tettem, akkor mondta, "Ja tényleg a keresztény!".
VálaszTörlésAz sem hatotta meg, hogy én a Handaion tanítok.
Azt nem ajánlom, hogy kipróbáld, milyen az, ha nincs nálad gaijin kártya. Nagyon drága! Itt egy külföldi tanárnak több, mint 200 000-be került
ojojjjj... az tenyleg fajna... :D
VálaszTörlés"Tőlem még a vallásomat is megkérdezte az egyik rendőr, illetve először azzal indított, hogy nem vagyok-e muzulmán. "
VálaszTörlésÉs ha azt válaszoltad volna, hogy ateista / jehova tanúi / muszlim vagy, bevitt volna?
@bitxəšï
VálaszTörlésElőször a meglepődéstől nem is tudtam, hogy mit mondjak. Végül nem válaszoltam, csak azt bizonygattam, hogy nem vagyok muzulmán, hisz egy keresztény országból jöttem.
Jehova tanúi hetente becsöngetnek hozzánk. Néha összefutok velük a környéken, és alig tudok megszabadulni tőlük. A lakásba már nem vagyok hajlandó beengedni őket, pedig még magyar nyelvű kiadványt is kaptam tőlük itt Oszakában. Tanúnak lenni nagy kihívás lehet Japánban.
jajj, a jehova tanúi....először leálltam velük vitatkozni (japánul), ekkor úgy látszott, hogy feladták, de rá néhány hétre találtam a postaládában valami anyagot tőlük, ami aztán ment is a kukába. Utána egy párszor megjelentek a házban, mindenhova becsöngettek de a hangok alapján senki sem nyitott nekik ajtót :)
VálaszTörlésVolt, hogy az utcán elkaptak, de mikor magyarul válaszoltam, eloldalogtak... :)
Viszont időnként megjelennek az egyetem előtt is, és volt, hogy a kampuszon is láttam őket-legközelebb tutira kidobatom őket a biztonságiakkal.
én egyszer pechemre stoppoltam Tanukat Japánban, na, az érdekes volt; másfél órán át nyomták a térítést a kocsiban...!
VálaszTörlésbónakovács:
VálaszTörlésRészvétem!
Nem lehet ilyenkor eljátszani a sátánistát? Biztos érdekesen reagálnának :)